A gombák tudománya – Mi a gomba?

 

 

A ma élő gombafajok száma közel százezer. A még ismeretlen fajok számát két-háromszázezerre becsülik. A gombák közé sorolt szervezetek igen változatosak.
Már tíz rendszertani törzsbe soroljuk. Ezek közül a hétköznapi életben vett gombák (nagygombák) két törzset képviselnek.

 

A gombák a valódi sejtmagvas élőlényeknek olyan csoportját képezik, amelynek körülhatárolása, rendszerezése erősen vitatott.
Ma már az állatokkal és növényekkel egyenrangú, azoktól elkülönülő csoportnak tekintik:

 

A gombák anyagcseréje elhalt vagy élő szerves anyag lebontására épül. Ez a tulajdonság egyértelműen elválasztja a növényektől, melyek szervetlen anyagból szerves anyagot képesek előállítani. Hasonlóságot mutat az állatokhoz, de azok táplálékfelvétele többnyire bekebelező és belső emésztésűek,
míg a gombák tápanyagaikat egész testfelületükön szívják fel.

 

Növényi sajátság, hogy sejtjeit többnyire sejtfalak határolják. Ennek vázanyaga viszont a növényi cellulóztól eltérően kitin, amely az állati szervezetek egy részében is előforduló vegyület.

 

A gombák teste fonalakból épül fel, amelyek a nagygombák termőtesteiben növényekhez hasonló szövetes szerveződést mutatnak. A gombáknak van néhány olyan tulajdonságuk is, amely nem mutat hasonlóságot sem növényi sem állati tulajdonsággal. Például képesek speciális anyagcsere termékek (gombatoxinok) szintézisére.

 

A gombák alkotóanyagai

 

A termőtestet ugyanazok az anyagok építik fel, mint a föld valamennyi élőlényéét. Szervetlen vegyületek közül a víz fordul elő a legnagyobb mennyiségben. Fiatal termőtestben akár 80-90 % is lehet. A vizet a környezetből veszik fel, ennek során történik az ásványi elemek felvétele is. Ásványi anyag tartalom változhat a gomba termőhelye szerint,
de bizonyos rendszertani csoporthoz köthető jellegzetességek is megállapíthatók. A termőtestben fémionok közül a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben.
Ehhez egy alacsony nátrium szint társul. A gomba, mint tápanyag jelentős foszforforrás is. Egyes gombafajok jelentős fémion felhalmozóként ismertek. Ilyen például
a Feketésvörös galambgomba, ami nagy mennyiségű cinket tartalmaz, vagy a farontó fajok melyekben mangán feldúsulás mutatható ki. Az ólom, higany, kadmium környezetszennyezésből kerül a termőtestbe, ezért fontos, hogy ipari telepek hulladéklerakók utak környékén ne gyűjtsünk étkezési célra gombát.
Természetesen csak abban az esetben okozhatnak kárt, ha rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztjuk a szennyezett gombákat.

 

A gombában megtalálható szerves vegyületek közül az aminosavak, fehérjék, szénhidrátok és lipidek a legjelentősebbek.

 

A gomba, mint táplálék

 

Az ember ősidők óta gyűjti és fogyasztja a vadon termő gombákat. Indokolt az óvatosság a gombásételek fogyasztásakor, hiszen ezek nehezen emészthetők és romlandók. Fontos szabály, hogy gombából egyszerre ne együnk túl sokat, és ne együk nyersen.

A gomba fehérjetartalma alacsony, de aminosav összetétele élettanilag kedvező. Húsz féle aminosavat tartalmaznak, köztük olyanokat is amit az emberi szervezet nem tud előállítani. Emiatt a gombafehérje értékesebb, mint a növényi fehérje. Jelentős táplálékunk, amelynek fogyasztása elsősorban alacsony kalóriatartalma, aminosavai, aromaanyagai és rostanyagai miatt előnyös.

 

 

Számos gomba tartalmaz gyógyhatású anyagokat is:

 

 

Kevésbé köztudott, hogy a kalapos gombák között is vannak antibiotikumtermelő fajok, például a gyűrűs fülőke, laskagomba.

 

Keringési betegségek ellen alkalmazható gombafaj a késői laskagomba. A pecsétviaszgomba koleszterinszint csökkentő, gyulladásgátló hatású.

 

Számos gombafajnak ismert rák ellen ható, immunerősítő hatása. Az ízletes vargánya és a barna gyűrűstinóru influenzavírusok ellen bizonyult hatásosnak.

Fungo-Frutta Kft 3254 Váraszó, Szabadság út 33. Tel.: +36 36 200 202 Mobil: +36 20 453 7172 +36 20 453 7266 bosco@fungofrutta.hu